Jelenleg 12 ha-on gazdálkodunk a Balatonfüred-csopaki és a Balatonfelvidéki borvidéken. Az elmúlt években a területeink legnagyobb részét újratelepítettük. A hektáronként magas tőkeszám, az ültetvények megfelelő beállottsága mind-mind hozzájárul a megfelelő termesztéstechnológiához.
Termelt fajtáink: Olasz rizling, Rajnai rizling, Irsai Olivér, Chardonnay, Szürkebarát, Furmint, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Zweigelt
LEGFONTOSABB DŰLŐINK
Aszófő – Öreghegyi dűlő
Aszófő ősi dűlője, a helyi lakosság megélhetési forrását biztosította a szőlőművelés évszázadokon keresztül. Az Aszófő és Örvényes között elhelyezkedő terület sok évszázadon keresztül teljes egészében az aszófői határ részét képezte. 1824-ben kezdődött határviták eredményeként a dűlő nyugati részét Örvényeshez csatolták, keleti részét tarthatta meg Aszófő.
Talaja:A 234 méter magas Balatonra néző területek kiváló hő és fénygazdálkodással bírnak. A dűlő alsó részein löszös talajjal találkozhatunk, ami szélfútta zömmel kőzetliszt nagyságú üledékekből áll. A felső része ősmaradványokban szegény. A vastagpados dolomit réteget lösz borítja.
Aszófő – Vörösmáli dűlő
Az 1830-as években az aszófői öreghegyi dűlőt már teljesen betelepítették. Ekkor a helyiek a tihanyi apátúrtól kértek engedélyt a Balatonfüred és Aszófő közötti területek betelepítésére, amit meg is kaptak. 1841-ben nekiláttak a munkának, szigorú szabályokat követve. Csak a kocsifordulónak hagyhattak ki helyet, gyümölcsfákat nem telepíthettek a szőlőbe. Amikor az első ültetvények is termőre fordultak, akkor kértek engedélyt ismét az apáttól a pincék építésére, hiszen a termést be kellett valahova takarítani. 1848-ban indult meg a vörösmáli pincesor építése. 1872-ben példa nélküli jégverés pusztított itt. A falubeliek fogadalmi keresztet állítottak. A gazdák azóta is minden évben a pünkösdöt követő vasárnap délután litánián imádkoznak a keresztnél, hogy a falu határát a természeti csapások elkerüljék. A litániát követően ősi családi pincénkhez szeretetvendégségre invitáljuk a résztvevőket.
Talaja: A művelőeszközöket is folyton próbára tevő nagyon kötött talajjal rendelkezik. Az alapkőzet mészkő. Az egykor víz alatt lévő terület alapkőzetére üledékes réteg rakódott. A termőrétegben előbukkan a márgás mészkő és helyenként a homokos márga is.
Mindszentkálla – Körtvélyesi dűlő
A római korban itt volt a környékbeli legnagyobb, több száz méter hosszúságú a mai Szent Imre pusztáig húzódó település. Elhelyezkedését a terep domborzata és egy közeli vízforrás magyarázta. Ezen a helyen a Kereki-domb irányában lejtős, jól belátható a terület, keleti irányba pedig vizenyős. A római korban szárazabb volt itt az éghajlat. Az ókori település közepe tájékán korabeli tégladarabokra lelhetünk. Ezeket a későbbi korokban – „kőgyepüket” képezve – kihordták a szántó szélére, a műút melletti fasor szélénél ma is található ilyen tegula-töredék halom. A Káli-medence talajai a változatos domborzat, kőzettani felépítés és talajvízszint miatt rendkívül nagy területi és típusbeli diverzitást mutatnak A terület felszínét nagyobb részt gyengén savanyú barnaföld borítja.
